Kutyavásárlás és ami mögötte van

 Ne hagyd magad megtéveszteni!

Az ebtartásnak talán az egyik leggátlástalanabb tevékenysége a szaporítás. De mit tehetnek a naiv gazdik a szemfényvesztés ellen, honnan tudhatjuk honnan és kitől vásárolhatunk kutyát?

Az ember évszázadok óta nevel különböző állatfajokat. Egy részük haszonállat, melyek a megélhetést, a védelmet szolgálták, szolgálják, míg a háziállatok másik részét kedvtelésből tartja. Vannak köztük olyan állatok is, melyek szerepe nagymértékben változott e folyamatban az évszázadok során.

A kutya (canis lupus familiaris) a farkas egy mára kihalt alfajának háziasításával jött létre. (Az egyetlen olyan emlős állatfaj, amely tudományos nevében megkapta a "familiaris", azaz "családhoz tartozó" jelzőt.) A háziasítás során, a társasági kutyák kivételével, szigorú szelekcióval az összes fajtát munkára tenyésztették ki. Így ma munkatársként, "munkaeszközként", de már terápiás állatként vagy egyszerűen csak házi kedvencként is szolgálják az embereket. A változások ellenére tartásukkor is figyelembe kell(ene) venni a fajták történelmi sajátosságait. Ezért tartásukat, tenyésztésüket részletes törvények szabályozzák. Igaz, akadnak olyanok, akik tudatlanságból vagy önző, anyagias célból ezeket a törvényeket figyelmen kívül hagyják. Közismert, hogy a tenyésztők mellett léteznek felelőtlen gazdák és megélhetési szaporítók is. Mi köztük a különbség?

Fordítsuk meg a kérdést! Kik a felelőtlen gazdák?
Az a kutyatartó felelőtlen, aki szerint az a férfias, ha a kutya az összes szukát megugorja az utcán, és megveregeti az állat oldalát, hogy ezt bizony jól csinálta! Aki megrögzött ivartalanítás-ellenes, de nem törődik a tüzelő szukájával. Aki nem ivartalanítja a kutyáját, mert úgy gondolja, kiskutyáknak igenis születniük kell, de ha születnek, nem foglalkozik azzal, mi történik a kicsikkel az alatt a 8 hét alatt, és akár idő előtt is elválasztva, boldogan elosztogatja őket. Vagy akit nem érdekel, hogy fajtatiszta kutyáját kivel párosítja, csak az, hogy cuki alom legyen belőle (pedig milyen következményei lehetnek pl. egy testvérpár párosításának!). Aki csak széttárja a karját, ha később bebizonyosodik, hogy beteg kiskutyák születtek: bocs, én sem tudhatok mindent! Aki nem foglalkozik az időskori állatbetegségekkel (pl. a hererákkal és az emlődaganattal). - Így lesznek tele a menhelyek.

Mondhatni, hogy az egyikből következik a másik. Akit elkap a "gépszíj", annak nehéz leállnia: megszületik az első alom, először csak elosztogatja őket, majd miután látja, hogy elkapkodják a kutyákat, felbátorodva pénzt kér a következőért. És egyre több almot hoz létre, egyre több kutyát tart, hogy minél több pénzt kaphasson értük. Azzal sem foglalkozik, hogy a kutyáját mennyire viseli meg az ellés: 1 év alatt akár 2 almot is lehoz, és végkimerülésig használja erre a célra az állatot.

A kiskutyák születése után kb. 4 hétig nincs is különösebb teendője a szaporítónak, ha a mamának van teje, és tudja mindet szoptatni. A 4. héttől a 7-8. hétig egy kevés hozzátáplálás szükséges, de minimális a ráfordított költség. Az eladás előtt kötelessége microchippel ellátni minden kiskutyát. Kötelessége lenne, de nem csinálja meg, hiszen még olyan kicsi és gyenge, mondja ő. De már 3-4 hetes kortól nyugodtan lehet őket chipeztetni. Akad sajnos olyan is, aki a védőoltást igazoló érvényes matrica helyett lejártat ragaszt be az oltási könyvbe, így "igazolva" a gyanútlan vásárlónak az oltást. (Az oltások hiányával veszélyezteti a kutya életét.) A féreghajtás is nagyon fontos, az első 8 hét alatt 2 hetente, azaz 4x kéne ismételni. Nem tétel kb. 200 Ft/kutya, mégsem teszik meg, lustaságból. Biztos láttatok már olyan képet, ahol a kis kölyök hasa feszesre puffadt a sok féregtől. Ugye nem kell ecsetelnem mekkora kín ez a kicsiknek?! És mindezek után, elkér kutyánként minimum 60 ezer forintot, 10 kutya után ez 600 ezer forint. Gazdaként egy egyszeri 60 ezer forint kifizetése talán nem is olyan nehéz. Vajon mennyi lesz azonban az összköltség, ha a hazaérkezés után a szeretett kiskutyáról kiderül, hogy súlyos beteg? Bizony van, hogy több százezer forint lesz a végösszeg. Ugye, nem mindegy? És a legtöbb ember, aki ennek költségét nem tudja vállalni, egyszerűen az utcára dobja az állatát.

A felelős gazda az, aki veszi a fáradságot, és utána olvas a kutyatartás szabályainak (az etetést is beleértve). Aki szereti annyira a kutyáját, hogy a lehető legjobb életet biztosítsa számára. Aki nem használja ki semmilyen formában az állatot. Aki képes lemondani önös érdekeiről a kutyája javára. És nem elég szeretni a kutyát - nevelni is kell, élete végéig.

Tenyésztők szerepe

Tenyésztő és tenyésztő között is van különbség, de a jó tenyésztőnek fontos a fajta szeretete. A jó tenyésztő minden esetben ismeri annak jellegzetes betegségeit és hibáit, így csak egészséges vérvonalú kutyákat von be a tenyésztésbe. Nem pároztat olyan kutyákat egymással, akik valamilyen betegséget hordoznak, és rokontenyésztést csak fokozott óvatossággal, határozott cél elérése érdekében végez. A tenyésztő minden párosítást előre megtervez, a jobb és a szebb utódok elérése érdekében. Mindig körültekintően választ a kutyáinak gazdát, és nyomon követi az életüket. Minden kiskutyát oltva, chipelve, törzskönyvvel ellátva gazdásít, és maximálisan kezeskedik a kutyáiért. A tenyészetben élő kutyákat kiállításokra és/vagy munkarendezvényekre viszi, és eredményeivel bizonyítja a kennel jó hírnevét. A tenyésztés egy felelősségteljes és igen nehéz munka. Látom az arcokat magam előtt ahogy ezt a mondatot olvassátok, de valóban ez van. Hiába minden igyekezetnek, figyelmességnek és tudásnak, néha a tenyésztőknél is beüt a gikszer. Nem létezik 100%-os garancia. A minden szempontból tökéletesnek vélt párosításnál is adóhatnak problémák. A tenyésztő szelektál és dönt bizonyos helyzetekről. A jó tenyésztő garanciát vállal a döntései után és mindig mindenben tájékoztatja a gazdákat.

Örökletes ízületi megbetegedések szűrése és kérdése
Gyakori elváltozások:

• Csípőízületi diszplázia (HD)
  
• Könyökízületi diszplázia (ED)
  
• Vállízületi diszplázia is létezik, de a vállnál gyakoribb az OCD

A szetterek leginkább a csípőízületi diszpláziával érintettek, ezért most csak erről lesz szó. Rövid lényege: a combcsontfej nem megfelelően illeszkedik a medencecsont ízületi vápájába, ami az ízület részleges (esetleg teljes) ficamodásával jár. A tenyésztőknek kötelező a diszplázia (HD) szűrés. Korlátozás nélkül tenyésztésbe vehető az az egyed, amelynek a csípőízületi diszplázia szűrési minősítése: mentes, átmeneti/majdnem mentes, enyhe.

És itt meg kell jegyezni, hogy a táplálkozás és egyéb környezeti tényezők (lépcsőzés, túlzott terhelés, behatárolt mozgástér, a túlsúly, a tartós mozgáshiány stb.) is hozzájárulnak a kialakulásához vagy a súlyosbodásához. (Az ízületi dp-k /nem csak a csípő/, és az összes többi ma örökletesnek vélt ortopédiai betegség többgénes, recesszív öröklődésű és multifaktoriális, ezért a jelenleg rendelkezésre álló, fenotípust vizsgáló röntgen alapú szelekció sem ad garanciát az egészséges utódok létrejöttére.)

Epilepszia kérdése
Az agy működésében bekövetkező zavart az agykéreg idegsejtjeinek kóros elektromos tevékenysége okozza, melynek során az ingerületi és gátló folyamatok egyensúlya felborul. A működési rendellenesség bizonyos időközönként visszatérő rohamokban nyilvánulhat meg, változatos tünetekkel kísérve. Két fő típusa van: elsődleges és másodlagos.

Elsődleges (primer, idiopátiás) epilepszia
A görcsök hátterében valószínűleg veleszületett agyi elváltozások állnak. Ez azt jelenti, hogy a klinikai vizsgálatok nem észlelnek olyan elváltozást, amellyel a görcsrohamokat magyarázni lehetne. Az ír szetterek azon fajták közé tartozik, akik erre hajlamosak.

Másodlagos vagy tüneti epilepszia
Ha az agyvelőben valamely károsodás lép fel (daganat, gyulladás, trauma, toxikus vagy vegyi anyagok), és ennek következtében epilepsziás görcsrohamok alakulnak ki.

Ezeken felül is vannak még olyan rejtett betegségek, amik csak később okozhatnak gondot a kutyában (ahogy a diszplázia és az epilepszia is), mikor már rég a gazdiknál vannak, ebben az esetben mindig tájékoztatni kell a tenyésztőt, hiszen ezekből az információkból fogja leszűrni, hogy a következő párosításnál mely kutyákat fogja használni. Ne legyetek restek szólni nekik, mert ez onnantól a ti felelősségetek amikor hazaviszitek a kicsiket!

Nagyon fontos, hogy mindig szánjunk elég időt és figyelmet a szerződések átolvasására, ha nem vagyunk biztosak egy-egy pontnál, kérjünk segítséget, nagyon sok későbbi konfliktust megelőzhetünk vele, és nem utolsósorban segít helyesen dönteni.

A tenyésztő nem pusztán elad egy kutyát neked. Minden kiskutya más és más temperamentummal rendelkezik. Felmér minden tulajdonságot, rólad is és a kiskutyáról is, és eszerint segít neked kutyát választani. Hiszen nem mindegy, hogy a napi ritmusodba egy nyugodt vagy pörgős kiskutyát viszel.

Fajtatiszta vagy fajtiszta?
Ugyanaz, de mégsem! Bár a köznyelv fajtisztának mondja, de valójában az fajtatiszta. A fajtiszta szót eredeti jelentésében nemigen kéne használnunk, mert nem különbözteti meg a keverék kutyákat a fajtatiszta kutyáktól, hiszen mindketten ugyanazon faj tagjai. Iskolai példát véve alapul: minden kutya fajtiszta, de nem minden kutya fajtatiszta! Fajtatisztának akkor nevezzük a kutyákat, ha egy fajtán belül párosodnak és abból születnek kiskutyák, amiket aztán törzskönyveztetni kell. Ugyanis a fajtatisztaságot nem ránézéses alapon döntik el, hanem minden tenyésztésben született egyed egy származási lapot kap, amit törzskönyvnek nevezünk, illetve pedigrének. Ha nincs ilyen papír a kezünkben, hiába mondjuk, hogy "fajtatiszta", NEM az, maximum fajta jellegű. 

A szaporító azt fogja mondani, hogy az ő kutyája nem kiállítási kutya, nem arra lett tenyésztve, ezért olyan olcsó. Ennek a szövegnek még véletlenül se dőljünk be. Egyszerűen a szaporító nem áldoz a a kutya fajtájára jellemző betegségek egészségügyi szűrésére, egészségére és megmérettetéseire.

Miért fontos ez? Ha nincsenek meg a kutyádról a fajtára jellemző betegségek szűréséről szóló dokumentumok, nem lehetsz benne eléggé biztos, hogy egészséges is. Minden tenyésztő, aki regisztrált kennelnév birtokában van, köteles a tenyészszemlére vinni, enélkül nem párosíthatja kutyáját. De még ez sem elég, minden fajtának vannak kötelező és nem kötelező egészségügyi szűrései, és a fent említett tenyészszemléi azért, hogy minél nagyobb eséllyel tudjanak egészséges kutyát tenyésztésbe vonni. Minderről a tenyésztési szabályzatban olvashattok bővebben. Vásárlás előtt erről mindig tájékozódjunk és ne engedjünk az üres szavaknak: "rendszeresen látja őket állatorvos".

Ha örökbefogadsz ingyen (bár ma már ez sem egészen így van), akkor is neked kell állni a kötelező köröket. Ez a felelősségvállalás első lépcsőfoka. Szóval, ha kutyát szeretnél, ráadásul egy vadászkutyát, előbb nézz utána a fajtának, esetleg menj el kiállításokra, munkarendezvényekre, kérdezz sokat (akár itt is: Magyar Szetteresek fb-csoportja), és mindenekelőtt spórolj. Megéri.

Mert szetter nélkül mit sem ér az élet!