A kutya farka

A kutya farka, számos gerinces állatéhoz hasonlóan, az állat többé-kevésbé hajlékony függelék része, a gerinc meghosszabbítása (keresztcsont, farokcsont). A hüllők, halak és cetféléktől eltérően nem az előre irányuló mozgásukat szolgálja.

A kutyák a farkukat különböző célokra használják. A legelső szembeötlő használati mód, a farok csóválása. Miért csóválja a kutya a farkát? Első sorban a hangulata, érzelmei fejeződnek ki ezzel a mozgással. A farok csóválásával a többi fajtatárs, a falka tagok számára ad értékes tájékoztatást az állat hangulatáról, elégedettségéről, félelem érzéséről, vagy akár agresszivitásáról. Ennek megfelelően a farok csóválása a társas jelzés része, egyedül lévő kutya nem vagy ritkán csóválja a farkát.

A kölykök 5-6 hetes koruk körül kezdik el csóválni a farkukat és a farok tartás már ebben a fiatal korban is jelzés értékű.

A farok csóválásnak a sebessége szintén információkat hordoz. A lassan, óvatosan csóváló kutya megfigyel valamit, nem magabiztos, óvatos, de nem fél. A sebes, széles ívű csóválás az örömét, boldogságát, izgatottságát juttatja kifejezésre, kész barátkozni, együttműködni.

Amikor a kutya elmélázik, közömbös, akkor - amennyiben csóválja a farkát - semleges hangulatát jelzi ezzel.

A mereven felfelé tartott farok figyelmeztető jel, a kutya bizonytalan, feszült.

A farok csóválásával a kutya a saját szagát - feromonjait (bűzmirigy, nemi szervek) szórja szét, melyek a hangulatával, lelki állapotával együtt változnak, így adva a környezete tudtára a saját lelkiállapotáról szóló jelzéseket, melyek vonzódástól - szexuális - a figyelmeztetésig - agresszivitás - terjednek.

A rettegő, félelmet érző kutya a farkát a két hátsó lába alatt maga alatt tartja, mely egyrészt vizuális jelzés a megadásáról, valamint a félelem feromonok nagy távolságra való farok csóválásával történő szétszórásának megakadályozását szolgálja.

A kutya a farkát önkéntelenül, ösztönösen csóválja, viszont tanult is lehet, ha például egy már megtanult élmény ismétlődése a farok csóválását váltja ki.

A kutya a farkát a hangulat jelzésén kívül egyensúlyozáskor, mozgásának irányváltásakor funkcionálisan használja, csakúgy, mint az ősei pld. vadászatkor gyors hirtelen irányváltáskor nagy segítség. A vízben úszó kutya szintén használja a farkát irányváltáskor, szinte kormányoz vele.

Kutya terminológia szempontjából különbséget teszünk a kutya farok tűzése, tartása és hordása között.

A farok tűzése a farok hátvonalhoz képest levő helyzetét jelenti, hátvonallal egy vonalban és magasságban, vagy a hátvonal alatt (alul tűzött).

A farok tartása a kutya nyugalmi helyzetében a farok helyzetét jelöli. Lehet hátvonallal egy vonalban, hátvonal alatt ill. felett egyenesen, hátvonal fölött meredeken, hátvonal fölé kunkorodó, hátvonalra csavarodó, lelógó kunkorodó farokvég pozíciókat említeni.

A farok hordása jelöli a kutya mozgás közben mutatott farok akcióját, amely lehet szélesen csóváló, lógó, alig mozgó.

A kutya farok tűzésének, tartásának és hordásának szerepe van a kutya kiállításokon a kutya küllemének elbírálásában.

A farok fejlődési rendellenességei

Ezen rendellenességek egy része szemmel jól látható. Előfordulhat, hogy a kutya fajtájának nem megfelelő farok hosszúságú, lehet rövidebb vagy hosszabb, mint amit a fajta standard előír. Számos hosszú farokkal bíró fajta farok hosszát kurtították praktikus okokból, a farok vég sérülésének megelőzése végett, vagy pedig gazdasági okokból, mint pld. a Bobtail (jelentése: kurta farok - Óangol juhász kutya) farkát azért csonkolták, mert a korabeli Angliában nem csak juhászkutyaként, hanem őrkutyaként is használták, a nyájat a farkasoktól is védte, elsőrendű fontosságú volt a léte a gazda számára. Viszont amikor bevezették az ebadót, mely alól csak a munka kutyák és a nyájat terelő kutyák kaptak felmentést, a farkukat csonkolták, hogy így megkülönböztetve őket az egyéb kutyáktól.A farokcsigolyák nem megfelelő fejlődése miatt a csigolyák egymással összenőhetnek, egymáshoz képest elhajolhatnak. Leggyakrabban a farokvég utolsó csigolyáinál figyelhető meg, de a farok bármely részén előfordulhat, akár több helyen is. Általában örökletes rendellenességnek tartják, ezért ilyen farokkal született egyeddel tenyészteni nem szabad. A megtört farok az érintett helyen kevésbé bírja a terhelést, esetenként eltörhet és a későbbiekben elhalhat.

Általában recesszív öröklésmenetet mutat, akár generációkon keresztül sem jelenik meg az utódokban. Embrionális fejlődés első szakaszában a csontfejlődés összefügg az érhálózat, a szív fejlődésével, a későbbi szívelégtelenséget gyakran összefüggésbe hozzák a farok csigolyák rendellenes fejlődésével.

Halott farok szindróma

Ez a szindróma bármely kutyafajtát érinthet, gyakrabban figyelték meg pointereknél, bizonyos retriever fajtáknál, beagleknél, szettereknél. Mind kanoknál, mind pedig szukáknál előfordulhat. A szindróma lényege, hogy a kutya farka sérülés, külső behatás nélkül előre nem láthatóan élettelenül lóg, a kutya nem csóválja, nem emeli a farkát, mozgatásra vagy érintésre érzékenyen reagál. Esetenként a farok tövét nyalogatja, nyüszíthet. A farok teljes egészében élettelenül lóghat, vagy a farok tövétől egy kisebb vízszintesen tartott rész után lóg élettelenül. Általában minden kezelés nélkül néhány nap alatt magától gyógyul. Kutyáknak állatorvos által adható fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő gyorsíthatja a regenerálódási időt. A pontos kiváltó ok nem ismert, a szindrómát a farok tő izomzat gyulladásával, izomhúzódással hozzák összefüggésbe. Bizonyos vonalaknál a faroktő túl hideg vagy túl meleg vízzel való érintkezése váltja ki ezt a tünet együttest. Nem keverendő össze a faroktő mechanikai sérülésével, farok tövén megjelenő daganatos elváltozással, prosztata problémákkal, a farok csigolya töréssel.

A kutya farkát mechanikus sérülések is érhetik. Enyhébb sérülésnek számít a horzsolásos sérülés. Komolyabb sérülés, amikor a boldogan csóváló kutya a farkát kemény felületnek üti, ilyenkor véraláfutás, vérző fekély alakulhat ki. Sokszor, amikor ez vissza-visszatérő sérülés, a farokvég amputálása javallt. Komoly sérülés a farok törése, a faroktőhöz kapcsolódó izomzat sérülése. A farok törés gyakran magától gyógyul, de baleseteknél, gázolásoknál a farok szilánkosra törhet, vagy idegi sérülés alakulhat ki. A farok gyógyulása mindig hosszabb folyamat, ugyanis állandóan mozgásban van, mivel a hangulat kifejezésén túl a kutya egyensúlyozásában is szerepet játszik.

A farok hosszát, tűzését, tartását és hordását az adott fajta standard írja elő.

Az angol szetter fajta leírása szerint a farok majdnem a hátvonallal egy magasságban tűzött, a kutya nem tarthatja a hátvonal felett, főként nem hát fölé hajlítva, mozgásban hátvonallal egy magasságban, vagy az alatt hordja, csóválja, ami az angol szetter rendkívül barátságos kiegyensúlyozott természetére enged utalni. A farok legfeljebb a csánkig érhet, az alá nem. Formáját tekintve vagy egyenes, vagy enyhén ívelt, handzsár alakú, melyet selymes hosszú szőr fed, mely a farok tövétől a farok közepéig hosszabbodik, majd onnan a farok végéig fokozatosan rövidül. A szőrzet nem lehet kötélszerűen csavart, nem lehet göndörödő, hanem egyenes vagy enyhén hullámos, szép esésű.

írta: Mód Éva