A kutyák megfelelő kondíciója
A rövid válasz: Az, ami a kutya számára az adott életszakaszban a legegészségesebb. Ez idáig mindenkinek egyértelmű, ám ha ezek megállapítására terelődik a szó, hamar kiderül, hogy rengetegen félreértik a fogalmakat.
Kövér kutyákat illetően rengeteg kifogással találkoztam már az évek során. Van néhány könnyen cáfolható, pl. "Csak a szőre nagy." Csak meg kell simogatni az oldalát és felszínre kerül a valóság. A másik népszerű takaródzó szöveg : "Csak erős a csontja." Hogyne, a csontja fedi le vastagon az összes bordáját... A kedvencem pedig: "Ez ilyen típus/fajta." Valóban, nagyon népszerű mostanában a kövér fajta kutya. Mióta divat az ebtartás, az eddigi fő probléma, a tényleges éhezés helyét átvette az hízlalás, ami bár sokkal kisebb gond, attól még nem egészséges. Szeressük hát a Fifit okosan, ne kizárólag parizerrel. Nézzük most sorra a különböző kondíciókat negatívtól pozitív felé:
A sovány kutya:
Az
éhező, "mínuszos" kutyánál nem csupán a bordák, hanem a háti- és ágyéki
csigolyák is kilátszanak, a medence szintén. Súlyosabb éhezésnél a
fejen is elkezd látszani a fogyás, a szőr kopott, a kutya izomzata
gyenge, vagy szinte nincs is neki. Nagyon sokan egy kigyúrt, atletikus
kutya láttán is felhördülnek állatkínzást kiáltva, pedig a különbség
nagyon látványos. Elég csak az összbenyomást nézni, a szenvedő, valóban
rossz állapotban lévő kutyák tekintete, kisugárzása is teljesen más,
mint egy ereje teljében lévőnek. A ténylegesen sovány kutya láttán se
rohanjunk azonnal a jegyzőért, legyünk toleránsak, és kérdezzük meg a
gazdáját, mi az oka az állapotnak! Hagyjuk meg az ártatlanság vélelmét,
hátha "csak" súlyos beteg, vagy éppen frissen mentett jószágról van szó
és nem szándékos rossz tartásról (ezt egyébként az állatvédelmi törvény
szépen meghatározza).
"Sok
szetter rossz evő és a kanoknál ez a jelenség gyakoribb. Van, aki közepes evő és van, amelyik szó szerint zabagép. Viszont amíg a kutya jól érzi magát, addig nincs ok az aggodalomra. Az átlagember a normál
kondijú szettert is soványnak gondolja, de tényleg gyakori náluk
életük első pár évében, hogy rosszul esznek és kicsit soványak."
Ha bizonytalanok vagytok, kérjétek ki a tenyésztőtök és az állatorvosotok véleményét! - a szerk.
A sport (vagy mondhatni: ideális) kondi:
A kutya bordaíve jól kivehető, de nem üt át a bőrön, tapintva viszont könnyedén meg lehet számlálni a bordacsontokat. A csigolyái és medencéje fedett, itt a csontozat izommal vastagon borított, simogatással nem kitapintható (szettereknél a csigolyák és csípőlapátok kitapinthatók - a szerk.). A kutya láthatóan engergikus, rendszeresen mozog, a szőre csillog. Rövid szőrű kutyánál az izomzat szépen kirajzolódik. A sport kondíció feltételezi a kutya aktív mozgatását, ezt kanapén heveréssel nem fogja elérni! A szükséges izomtömeg felépítéséhez pedig megfelelő táplálékra is szüksége lesz.
A "kigyúrt", edzett kutya:
Ez az az állapot, ami láttán sportkutyás fórumokon repkednek a virtuális szivecskék, viszont nem tartható állandóan! A
kutyán nem csupán kidudorodnak az izmok, hanem még az erek is
látszanak, a csigolyák, és a medence izommal bőven fedett, a hasüregi
háj is eltűnt. Alkati kérdés az izomzat nagysága, és a test arányai, de
gyakorlatilag bármilyen kutyát lehet ilyen kondícióba hozni, más kérdés,
hogy fog-e rajta látszani, hisz egy hosszabb szőrű fajtánál sokkal kevésbé mutat. Az ilyen kondiban lévő kutyáknak
nyugalmi helyzetben sem látszanak a bordái, ám a bordaíven lévő izomzat
igen. Az edzés fajtájától függően ez viszont változhat, gondoljunk csak
a rövid- és hosszútávfutókra. Ha csak futással, pecával, úszással
eddzük a kutyát, akkor inkább vékonyabb, szálkásabb marad, míg ha főleg
súlyokkal tréningezünk, akkor több izom rakódik rá és nagyobb lesz a
tömege is.
A hobbi, avagy "pet" kondi:
Ez az az állapot, amit még éppen nem mondanék kövérnek, ám sportosnak sem... Az utolsó bordák még látszanak, ám az izomzat láthatóan nincs komolyabban dolgoztatva. Becsapós lehet, hogy a zsír az izmok közé is beépül, ezért az extrém izomzatú (pl. bull-típusú fajták ) kutyáknál sokan gondolják, hogy "erős" a kutyájuk, holott ez nem feltétlenül igaz.
Kövér kutya, avagy "show" kondi:
Minden bőven fedett, még az izmok is... A bordázaton sem a bordát fedő izmok, sem a bordák nem láthatók, tapintáskor csak nyomással érzékelhetők, a combon lévő izmok is egy nagy masszának látszanak. Általában a kiállítási kutyákat ilyen kondiban tartják, mivel ezzel nagyobbnak tűnnek, és ez jobban imponál a bírónak. Egy nem kiállítási kutyánál maximum téli kondinak hagynám, amennyiben az udvaron van tartva. Egy ilyen zsírral rendelkező kutyát már nem lehet csak úgy edzeni. A testén - és a hasüregében - lévő zsír miatt nehezebben hűl, nagyobb terhet cipel, nem egészséges.
Nagyon kövér kutya:
Amire
már nincs mentség... Mellkas-has-ágyék egy nagy zsíros massza, izomzat
több centi háj alatt. Szintén nem típusfüggő, akármilyen fajta
elhizlalható ilyen mértékben.
Visszatérve a tézismondathoz, az idális az, ami a kutya adott életszakaszában a legjobb teljesítményt nyújtja számára. Nem a kutyafuttatós fél-idegeneknek kell hinni, mikor lesoványozzák a kutyát, hanem a Fifinek. Természetesen nem arra gondolok, hogy ő tudja mennyit kell ennie, hiszen a kutyák evolúciósan falánkok, ritka kivételek azok, akik ad-libitum etetéssel sem hiznak el. A teljesítményét figyeljük! Ha túlsúlyt cipel, a meleget sem fogja annyira tolerálni, hamarabb kifárad séta, játék alatt, és ez nem csupán a sportkutyákat érinti, gondoljunk csak bele, hogy éreznénk magunkat egész nyáron bundás kabátban? A kutyák számára az a több centi háj bizony rengeteget számít, főleg, hogy a hőleadásuk nagyon korlátozott... És akkor még bele sem merültünk az ízületi deformitások, érrendszeri betegségek, cukorbetegség külön cikket érdemlő hosszú sorába, amit szintén okozhat a túlsúly. Gondoljunk arra, hogy a Fifinek sokkal könnyebb fogyóznia, mint nekünk, adjuk meg neki az egészséges testalkatot, amit megérdemel.
Írta: Gulyás Viktória
(A szerző engedélyével a képeket megváltoztattuk, az eredeti cikket itt olvashatjátok!)